A hűvös május után hirtelen berobbanó nyár sokakat a strandra, a szabadba csal. Azonban a jó idő nem kevés veszélyt rejt magában: nem véletlen halljuk, olvassuk lépten-nyomon, hogy 11 és 15 óra között ne tegyük ki magunkat huzamosabb ideig közvetlen napfénynek, mert
az extrém sugárzás miatt már tíz-tizenöt perc alatt is pecsenyepirosra égethetünk.
De az UVA- és UVB-sugarak a bőr mellett a szemet is károsíthatja.
Szakorvosokat kérdeztünk arról, hogy mire figyeljünk a következő hónapokban, hogy ne váljon rémálommá egy kerti parti, egy fesztivál vagy maga a nyaralás.
***
„Fontos felismerni és tudatosítani magunkban – különösen a nyár beköszöntével –, hogy a téli időszak alatt bőrünk kifakult, és elveszett a hónapokkal korábban megszerzett barnaság. Ezért fel kell készülnünk az UV-védelemre, hogy az első melegebb napokon ne érjen kellemetlen meglepetés, például leégés formájában” – mondta el a Mandiner megkeresésére Prof. Dr. Wikonkál Norbert Miklós, a Honvédkórház főigazgatója.
A bőrgyógyász arra is felhívta a figyelmet, hogy a baj jellemzően akkor következik be, amikor olyan szabadtéri tevékenységet végzünk – kirándulunk, kerékpározunk vagy várost nézünk –, amely közben fel sem tűnik, mennyire ki van téve bőrünk a napsütésnek és az UV-sugárzásnak. Az este folyamán pedig jön a kellemetlen felismerés, hogy „túltoltuk” a napon való tartózkodást. Van, aki akár hólyagosra is leéghet.
A szervezet pedig nem felejt: a túlzott napégés hosszú távon növelheti például a melanóma kialakulásának kockázatát – jegyezte meg.
„Épp ezért fontos észben tartani, hogy 10 és 15 óra között kerüljük a tűző napot, hiszen ekkor a legerősebb az UV-sugárzás, és a nap is ilyenkor van legmagasabban felettünk” – tette hozzá a szakorvos. A nyaralás vagy strandolás során – olasz és spanyol mintát követve – érdemes úgy szervezni a programot, hogy ez az időszak pihenéssel, sziesztával teljen.
Tanuljunk a mediterrán népektől
Wikonkál Norbert Miklós kitért arra is, hogy a megfelelő ruházat szerepe sem elhanyagolható. Nem véletlen, hogy a mediterrán vidékeken élők nyáron hosszabb, bő szabású és szellős ruhákat viselnek – így nem teszik ki sem az alkarjukat, sem a felkarjukat, sem a vállukat az UV-sugárzásnak. „Érdemes ezt is ellesni tőlük, csakúgy, mint azt, hogy sapka vagy kalap nélkül ne tartózkodjunk huzamosabb ideig a napon. És akkor még nem is beszéltünk a megfelelő, UV-szűrős napszemüveg viseléséről” – sorolta a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke.
Ezután a védekezés harmadik pilléréről, a naptej használatáról beszélt: a megfelelő termék kiválasztásánál törekedjünk arra, hogy legalább 50 faktoros védelmet biztosítson. „Ha valaki ilyen készítmény használata mellett is leég, annak az lehet az oka, hogy nem használta megfelelően: nem kente be magát elég alaposan és vastagon.
Fontos azt is szem előtt tartani, hogy pár óránként meg kell ismételni a krémezést, strandolás esetén pedig még gyakrabban” – hangsúlyozta.
Mit tegyünk, ha megtörtént a baj?
„Ha egy mozgalmasabb nap után csupán enyhe bőrpír jelentkezik, elegendő lehet bármely patikában, vény nélkül kapható bőrnyugtató készítmény használata. Ha azonban a bőrpír komolyabb, már vényköteles szerekre – például szteroidos kenőcsökre – lehet szükség, amelyeket csak orvosi ügyeleten tudnak felírni” – mondta el a szakorvos.
Ha a leégés ennél is súlyosabb, az már a szervezet sóháztartására is hatással lehet, ilyenkor mindenképpen a sürgősségi osztályra kell mennünk.
„Ilyen esetben akár kórházi megfigyelés is szükséges lehet. Bár ez elsőre túlzásnak tűnhet, mi már láttunk olyan nagyon fehér bőrű pácienst, akinek a teste gyulladásba került több órányi intenzív napozás után” – emelt ki egy példát a szakember, hozzátéve, hogy ez azért nem jellemző. A legtöbb esetben a leégett bőr néhány napig húzódik, majd lehámlik, és végül csak egy kellemetlen emlékként marad meg.
A beszélgetés során szóba került az is, mely jelek utalhatnak melanómára, és miért fontos az alapos önvizsgálat, az anyajegyek folyamatos figyelemmel követése. „Az önvizsgálat jelentősége óriási, hiszen gyakran találkozunk olyan páciensekkel, akiknél szabad szemmel is jól látható elváltozás van jelen, mégsem fordulnak időben orvoshoz.
Az a legjobb, ha évente egyszer mindenki elmegy bőrgyógyászhoz szűrővizsgálatra” – hangsúlyozta Wikonkál Norbert Miklós.
A szűrés során a legkisebb elváltozást is észreveszik, ami a beteg túlélési esélyei szempontjából kulcsfontosságú – sok esetben így még időben kezelhető a probléma. Ha azonban a felismerés megkésik, az komolyabb beavatkozást, akár azonnali műtétet is szükségessé tehet.
A melanóma egyik legnagyobb veszélye, hogy már egészen kis méretben is képezhet áttétet, így akár egy néhány milliméteres elváltozás is komoly kockázatot jelenthet.
Ha valakinek sok anyajegye van, nem elvárható, hogy mindegyiket ismerje, de ha bármelyiknél azt tapasztalja, hogy domborodik, megváltozott, esetleg vérzik, akkor haladéktalanul forduljon szakorvoshoz. A szűrővizsgálat fájdalommentes” – tette hozzá.
Az Észak-Pesti Centrumkórház-Honvédkórház főigazgatója zárásként arra biztatott mindenkit, hogy aki szeretne tudatosabbá válni a témában, keresse fel a Magyar Dermatológiai Társulat hivatalos szakmai oldalát vagy az általuk működtetett skindex.hu portált, amely közérthető nyelven, szakértőktől származó információkkal segít eligazodni a bőrbetegségek világában.
„Érdemes követni a Társaság közösségi médiafelületeit is, ahol folyamatosan frissülő tartalmak várják az érdeklődőket” – ajánlotta figyelmünkbe a szakorvos.